Tályékosztatás a hibályukról

Ez annyira epic, hogy csoda. :) Ezt az olvasói levelet kaptuk.

Ám még előbb leszögezem: igen, a fő kérdésben, amit felvet, teljesen igaza van a levélírónak, alap. Sőt, azt is hozzáteszem, hogy határozottan szánalmasnak tartom azt az egyébként főleg az erdélyi magyar helyi sajtóban elterjedt szokást, hogy amikor az olvasó bírálatot fogalmaz meg, akkor "büntetésből" a frusztrált újságírók, (fő)szerkesztők kipellengérezik őt az esetleges helyesírási hibái miatt és/vagy azt a gyermeteg és nevetséges "megoldást" választják, hogy bosszúból az olvasó levelét "változtatások nélkül", azaz a helyesírási hibáival együtt, korrektúra nélkül hozzák le. Azaz hülyét csinálnak az őket megkeresőből, tehát a saját ügyfelükből. Szörnyen primitív ez, hiszen világos, hogy az olvasónak egyáltalán nem kötelessége, hogy helyesen írjon, semmilyen körülmények között. Sőt, az sem kötelessége, hogy egyáltalán olvasni tudjon. Meg - ilyen viszonyrendszerben - semmiféle kötelessége nincs szerintem.

Mindez világos. Úgyhogy nyilván nem is téma itt a levélíró maga. És az is világos, hogy nem is helyesírási, hanem tárgyi tévedést kér számon - ráadásul jogosan.

Ellenben - és akkor jöhet a lényeg - maga a jelenség annyira aranyos szerintem, hogy fú. Különösen, hogy mindig nagyon hálásan humorossá teszi a helyzetet az, amikor mondjuk épp a "helyesírás" szót írja el valaki - vagy a "hibályukat", mint jelen esetben. A másik ilyenszerű kedvencem például az szokott lenni, amikor egyesek felhívják a figyelmet a "minimális kúltúra" fontosságára... :))

Ja, és itt az egész kis üzenetet érdemes elolvasni. A "hibályukat" szón kívül itt nekem a másik személyes kedvencem a "tályékosztatják", amely már külalakjában is meghökkentően vicces, ugyanakkor szinte kreatívan újszerű. És van még néhány szépség... (Nagyobb méretű képért kattintson rá.)

Egy tipp

Szóval itt van ez. (Fotó: Rencz Csaba. Köszi.)

 

Helytelenül, persze. Szarvashibák, persze. Kicsit még vicces is, igen.

Úgyhogy ide tartozik, ebbe a blogba való, fel is teszem ide.

Ám valahogy ezúttal kicsit dilemmát is okoz nekem ez a "fogás". Ugyanis valahogy a nagyszüleink kézírását idézi. És ha visszaemlékszünk, az a helyzet, hogy a nagyszüleink nem nagyon tudtak helyesen írni. Mert valahogy nem ez volt a fő akkoriban. Hanem ugye sokkal kézzelfoghatóbb gondok jellemezték azt a kort, kataklizmák, túlélésért való küzdelem.

Arra tippelek, ezt is valaki nagyon idős írhatta. Vagy legalábbis bennem olyan nagymamának a kézírását idézi, aki már nagyon idős lenne - ha még élne.

Attól még helytelen, persze. És ez meg csak eszembe jutott, úgyhogy mondom. Nem tudom, talán mégsem kellene ezt feltennem ide. Nem tudom.

Hő erő mű

Egy öntöttvas-lemez Nagyváradon.
A "hő erő mű" egyik régebbi korszakából származhat.

A hejje siras viszont teljesen idézi a jelent is.

Szinház és esztétika

Már évek óta ilyen. És nem javítják ki. Pedig eléggé ciki, hogy pont a "színház" szót nem sikerült helyesen leírni.

(Fejlemény mégis van: leesett a "Bihorból" az o.
És nemrégiben odakerült az egész alá ez a "Myral..." Ami egyébként így már esztétikai merénylet.)

Fülig Jimmy mozgósít

Szó sincs róla, hogy bárkinek kötelessége lenne írni tudni. Helyesen írni sem. És semmi köze az ezúttal épp Nagyváradon zajló kutyahisztihez sem. Mármint nem azért tettem fel ide. Hanem azért, mert bájosan önégető, tematikától függetlenül. :)
Mailen kapták meg a szerkesztőségek, nem sokkal ezelőtt.

Jo reggelt, csak jelzest szeretttem volna adni errol a hirrol

"Szeptember 1-en, reggel 10:30-kor varunk minden allatbaratot es mindenkit akit erdekel a kobor kutyak sorsa, hogy talalkozzunk az Sos Dogs nagyvaradi kutyamenhelyen. Ez nem lessz egy engedejezett tuntetes, mert ido se volt arra hogy megkapjuk az engedejt, de biztos hogy igy se, ugy se adtak volna meg, azert megkerjuk azokat akik akarnak jonni hogy ne hozzanak semmi fele feliratot, plakatot. Meg a torveny nem tiltja hogy talalkozzunk, cirkusz es botrany nelkul. Kerunk mindenkit hogy feher polo-ba jojennek, kimutatva igy eggyuterzesuket a kutyusok sorsaval szembe. Meg fogjuk hivni az ujsagirokat is. Ne felejtsek el, szeptember 1-tol a kobor kutyak problemajat a polgarmesteri hivatal fogja kezelni."

Remelem felkeltettem az erdeklodesuket,

      maradok tisztelettel a Kutyabarat.

Furudsz, oszt kapol

Azt hihettük, csupán valami rendkívül fárasztóvá lett mém a "ne fürggyé le". Hát tessék! Nem csak ennyi. Nagyonis él a "ne fürggyé le"-szörny, sőt, gyermeke is van. Marosvásárhelyen kaptam el a kölköt.

(Ráadásul akkor egyes nyelvet beszélőknek fürödni tilos, másoknak meg úszni. De erről már említést sem teszek.)

Ez ő

Ó, igen, ez ő: a bizonytalanság, hogy hogyan is írjuk le.
Mert megnyílt, ugye az ező. Trombitás is, Gösser is, de attól még ező.

Miért kell ilyenkor? Ha már nem biztos, hogy sikerülni fog leírni, akkor miért nem lehet egyszerűen csak söröző? Bár igaz: lehet, hogy abból meg sör öző lenne.

Mindegy: az ezzel szemben lévő Moszkva bisztró úgyis jobb hely.

Konfort a busz termében

Persze, hogy kinyitják az ablakot az utasok, hiába van odaírva minden ablak alá, hogy jobb csukva tartani... De amúgy persze, hogy ki is kell nyitni. Mert az adott nagyváradi busz sofőrje persze nem kapcsolta be a légkondit, hőségben sem, hiába lenne kötelező. Biztosan elfelejtette. Menet közben ugyanis végig telefonon cseveg valakivel. Persze.


De persze nem is erről akarok itt, hiszen ez nem helyesírás kérdése. Egészen másé...

Hanem a feliratról. "Terem"? "Konfort"?


De legalább így már minden harmonizál: semmi sincs a maga helyén, semmi sem úgy van, ahogy lennie kellene...
Hát persze.

Sűl á kenyer

Mindíg fris finóm. Sűtőde Nagyvaradón.

Ó, ő...

Az EMNP Bihar megyei kampánykiadványa. A rendszer "eldobta" az ő-ket.
A választók pedig magukat.

(A többi ékezet hiánya nem hiba, hanem a román személyi igazolványban így szerepelnek az elkorcsosított neveik.)

Katt a képre.

A kampány hevében...:)

A dobálda bezárta kapuit

Hm... Először is kérem, ne tegezzen.

Aztán: ne dobáljuk a szemetet, ez lenne a lényeg? Rendben, akkor óvatosan, figyelmesen, lassan, precízen odahelyezni lehet...

Végül pedig: "dobálda". Ez olyasmi lehet(ett), mint a célbadobós, rögtön a céllövölde mellett. Kár, hogy vége...

 Van, ahol még mindig luxus az ékezet...Kattints a linkre.


http://www.londonbuvar.co.uk/#/main/

csak tessék.

Túrné

Az RMDSZ Bihar megyei szervezete régóta nem tud helyesen írni magyarul. Több komoly botránya is volt ebből.
Ám a pártmajálisok minden évben inkább viccesek. Ó, pardon, akarom mondani: a szórólapjaik. Idén is.
Odakent programok, odavetett szórólap. Csak néhány példa belőle.

(Nagyobb élményekért kattintson a képekre.)

Régóta tartozom ezzel a bejegyzéssel, hiszen még február végén felfedeztem egy pozitív változást. Hogy blogunknak van-e ehhez köze, nem tudom, de a korábban bírált nagyváradi „űgyvéd” úr cégtábláján immár helyes a felirat. Íme:

Remélem, lesznek még hasonló élményeink!

Egy bolond (legalább) hármat csinál

Hirdetések.

És még csak nem is "rabla", hanem egyenesen "Rabla".
Hát igen, eléggé ócska Ócska...

Tesztek a felvételi elbukásához

Kezembe került az a kötet, amelyből az orvosira való felvételire készülhetnek a magyar diákok. A Nagyváradi Egyetemi Könyvkiadó jelentette meg. A 2011-es kiadású tesztgyűjteményt  hatan fordították magyarra, románból - de nem sikerült nekik. Nagyon nem.

Laikusként is feltűnik, hogy a kiadvány hemzseg a helyesírási, nyelvhelyességi hibáktól. Bárhol felütöm a 246 oldalas gyűjteményt, valamilyen hibát mindenütt találni. Kifejezetten fárasztó, úgyhogy csak néhányat mutatok meg, találomra kiválasztva.

Ami ennél is súlyosabb: egy pedagógustól megtudtam, hogy a helyesírási, nyelvhelyességi hibákon kívül számos tárgyi tévedés is van benne. Így aztán a tesztek egyes kérdései nemcsak nehezen értelmezhetőek, hanem - ha ezek alapján készül a felvételire a diák - azt is eredményezhetik, hogy a szövegben szereplő tárgyi tévedések miatt egyszerűen be sem jut. Pedig azt hiszi, jó válaszokat adott.

Kriminális... Egyben újabb példa arra, hol tart ma a "kétnyelvűség" és az "esélyegyenlőség".

(Nagyításért katt a képekre.)

Gyasz

Két változatban is elküldték, mailen. De egyiket sem sikerült magyarul...
Ez is szomorú azért...

(Nagyobb felbontású változatért katt a képre.)

Óu, dzsí! Óu, 3 dzsí...

Csodás szórólappal rukkolt ki a Trei G. Az üzletlánc megpróbálta magyarra fordítani reklámanyagának egy részét. Eleve érdekes, hogy a különféle nyereményakciók esetében meg sem próbálkoztak ezzel, azok csak románul...
Ám a termékeik megnevezését, valamint pár kiegészítő infót magyarítottak. Hogy úgy mondjam.

Haladjunk fokozva - a kedvenceim a végén.

(Ha túl kicsik a képek, katt rájuk. Köszi, Ella.)

Pretending

Január 25-én nyílik a nagyváradi Visual Kontakt galériában Alina Staicu tárlata, Pretender címmel.

Ez az a galéria, ugye, amelyik lényegében soha nincs nyitva, ezért szót sem érdemel. Nem is erről akarok most.
Hanem az új tárlat beharangozójáról, amelyik a Visual Kontakt saját kis periodikájában jelent meg, román és magyar nyelven. Itt van két oldal a magyarból.

A szóban forgó periodika magyar szövegei mindig ugyanazt a szintet hozzák. Ezúttal is pretending, hogy lenni magyar.

fütyöljűk

Pozsitól kaptuk, aki bár nem horogkeresztes nyelvőr, de ez szerinte is nagyon gáz na. Köszi!