Csak a pontosság kedvéért! A Magyar értelmező szótár 2008-as kiadása szerint: - a helyiség: "1. Épületben falakkal elkülönített zárt rész. 2. Meghatározott célra használt épületrész." Ezzel ellentétben: - a helység: "1. (hiv) Közigazgatási egységet alkotó település. 2. Pongyola használatban: helyiség." Tehát észrevételével kapcsolatosan csak igen szerényen és csendben megjegyezném: amitől ön úgy véli, hogy a "helység nem feltétlenül településre vonatkozik", attól az még úgy van. Lásd az értelmező szótárból idézett részeket.
A magyarban minimum évszázadok óta masszívan működő folyamat, hogy a második nyílt (értsd: magánhangzóra végződő) szótag magánhangzója kiesik. Így lett a szláv "maliná"-ból "málna", és így tovább százával. 2011-ben nem kissé elavult a "helyiség" :) (sőt eredeti jelentése helyi jellegzetességre vonatkozik) Azért mert a helyesírási szótárt lemásoljak évről évre és kiadják (mert valaki valamikor így gondolta és azóta nem vétózta meg senki) az engem még nem győz meg, csak azért mert oda van írva :))) Inkább használjuk az eszünket, egy könyv sem szentírás (talán egy), ettől halad a világ előre és nem vissza.
Az ön által felhozott málnás példa szerény véleményem szerint rossz. Vagyis a helység-helyiség problémáját nem lehet analógiaként kezelni a szlovák malina magyar málna esetével, mivel két külön fogalomról van szó, mint ahogy a kamara és kamra fogalma sem téveszthető össze. Egyébként, az ön okfejtésére mondaná hajdani magyartanárom: "szép a magyar nyelv, illik megtanulni..." Ehhez még csak azt fűzném hozzá, hogy az illendőség írott és íratlan szabályai szerint elvárnám, hogy legalább egy "virágnévvel" azonosítsa magát, ne sunyítson a virtuális világ névtelenségében megalapozatlan, rossz példával illusztrált hamis véleményét fröcsögve a világba.
Kedves Alíz! Én olyan formában értek egyet Névtelennel, hogy a nyelvekben pont az a szép ahogyan változnak. Márpedig a nyelveket szerencsére nem a nyelvtan tanárok és a nyelvészek alakítják, hanem az, hogy a többi ember mit ért meg és mit nem, valamint, hogy mit kényelmesebb kimondani. A "helység"-et valóban sok helyen hibásan alkalmazzák, de be kell látni, hogy sokkal könyebb kiejteni, mint a helyiséget, így fog a nyelvből szép lassan eltűnni ez utóbbi. Ugyan ilyen vita tárgya lehetne az "igazából" és az "igazándiból" kifejezés, vagy a "kockás füzet", ami az új nyelvtan szerint már helyesnek számít, hiszen a "kockás füzet" nem egy geometriai alakzatra utal, hanem egy, a nyelvbe már beágyazódott kifejezéssé alakult át.
A "helység" nem feltétlenül településre vonatkozik!
VálaszTörlésKedves Névtelen!
VálaszTörlésCsak a pontosság kedvéért! A Magyar értelmező szótár 2008-as kiadása szerint:
- a helyiség: "1. Épületben falakkal elkülönített zárt rész. 2. Meghatározott célra használt épületrész."
Ezzel ellentétben:
- a helység: "1. (hiv) Közigazgatási egységet alkotó település. 2. Pongyola használatban: helyiség."
Tehát észrevételével kapcsolatosan csak igen szerényen és csendben megjegyezném: amitől ön úgy véli, hogy a "helység nem feltétlenül településre vonatkozik", attól az még úgy van. Lásd az értelmező szótárból idézett részeket.
A magyarban minimum évszázadok óta masszívan működő folyamat, hogy a második nyílt (értsd: magánhangzóra végződő) szótag magánhangzója kiesik. Így lett a szláv "maliná"-ból "málna", és így tovább százával. 2011-ben nem kissé elavult a "helyiség" :) (sőt eredeti jelentése helyi jellegzetességre vonatkozik) Azért mert a helyesírási szótárt lemásoljak évről évre és kiadják (mert valaki valamikor így gondolta és azóta nem vétózta meg senki) az engem még nem győz meg, csak azért mert oda van írva :))) Inkább használjuk az eszünket, egy könyv sem szentírás (talán egy), ettől halad a világ előre és nem vissza.
VálaszTörlésKedves Névtelen!
VálaszTörlésAz ön által felhozott málnás példa szerény véleményem szerint rossz. Vagyis a helység-helyiség problémáját nem lehet analógiaként kezelni a szlovák malina magyar málna esetével, mivel két külön fogalomról van szó, mint ahogy a kamara és kamra fogalma sem téveszthető össze. Egyébként, az ön okfejtésére mondaná hajdani magyartanárom: "szép a magyar nyelv, illik megtanulni..." Ehhez még csak azt fűzném hozzá, hogy az illendőség írott és íratlan szabályai szerint elvárnám, hogy legalább egy "virágnévvel" azonosítsa magát, ne sunyítson a virtuális világ névtelenségében megalapozatlan, rossz példával illusztrált hamis véleményét fröcsögve a világba.
Kedves Alíz!
VálaszTörlésÉn olyan formában értek egyet Névtelennel, hogy a nyelvekben pont az a szép ahogyan változnak. Márpedig a nyelveket szerencsére nem a nyelvtan tanárok és a nyelvészek alakítják, hanem az, hogy a többi ember mit ért meg és mit nem, valamint, hogy mit kényelmesebb kimondani. A "helység"-et valóban sok helyen hibásan alkalmazzák, de be kell látni, hogy sokkal könyebb kiejteni, mint a helyiséget, így fog a nyelvből szép lassan eltűnni ez utóbbi.
Ugyan ilyen vita tárgya lehetne az "igazából" és az "igazándiból" kifejezés, vagy a "kockás füzet", ami az új nyelvtan szerint már helyesnek számít, hiszen a "kockás füzet" nem egy geometriai alakzatra utal, hanem egy, a nyelvbe már beágyazódott kifejezéssé alakult át.